Szeder talajigénye

A szeder talajigénye nem támaszt magas elvárásokat. Emiatt is lehetséges, hogy hazánkban is honos, de Európa számos helyén, Észak-Afrika, Észak-Amerika és Elő-Ázsia területein is elterjedt, sok fajtája ismert. A szeder hazánkban nemcsak a kertekben, de erdőszéleken, réteken, mezőkön, utak mentén egyaránt megtalálható. Jótékony hatása régóta ismert, már a népi gyógyászatban is alkalmazták. Nagymamáink idején a népi gyógyászat egyik fő alkotóeleme volt. Rendkívül gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban.  

A szeder talajigénye

A szeder jól alkalmazkodik a talaj típusokhoz, vadon is számos helyen előfordul. Bármilyen termőtalajon megél, de a levegős, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, gyengén savanyú talajon terem igazán jól. Homokos vályogtalajon fejlődik leginkább.

A szélsőséges körülményeket azonban nem tűri jól. A túlságosan kötött, pangó vizes talaj a növény pusztulásával is járhat. Azonban nem viseli jól a forró, száraz, aszályos nyarakat. Ugyanakkor a nagyon csapadékos időjárás sem ideális számára, mivel az a szürkerothadás betegség kialakulásának kedvez, ezáltal veszélyeztve a növényt.

Igen ám, de mindezekhez tudnunk kéne, hogy milyen a kertünk talaja.

Honnan tudjuk meg, hogy milyen a kertünk talaja?

Talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

• Közepesen kötött vályogtalaj

Ez a legjobb talajtípus (nem mindenre, mert például az áfonyának speciális talajigénye van), mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tartja.

• Homoktalaj

Ezeket a talajokat nagyon könnyű művelni, gyorsan melegednek, minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert kevés vizet képesek megkötni.

• Agyagtalaj

Ezt a talajt csak a megfelelő pillanatban lehet ásni, vagy kapálni: akkor, amikor nem túl nedves, de nem is száradt még ki. A vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta, de a sok vizet képes megőrizni. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik és a repedéseken keresztül sok vizet veszít.

Talaj savassága

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, mandula, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt.

Ha a talaj:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A szeder betegségeire is érdemes figyelemmel lenni.

Szeder ültetése

Már az ültetése előtt gondosan ki kell választani a helyét. Mivel a szeder nagyon fény- és helyigényes növény. A fény hiánya a hajtások gyengeségét okozza, továbbá a virágzat mennyisége csökken és a minősége is romlik. Fagyvédett helyet keressünk számára, bár az egyes fajták fagytűrése eltérő.

A kertészetekben szabadgyökerű csemete és konténeres facsemete vásárolható. Az ültetési ideje szabad gyökerű facsemete esetén kora tavasszal (március-április), illetve ősszel (október-november) van, ekkorra érdemes e tevékenységeket ütemezni. Konténeres facsemete esetén egész évben ültethető, de mindkettő esetén figyelni kell, hogy az ültetés csak fagymentes időben történhet.

Érdemes a szabad gyökerű csemetéket ültetés előtt legalább fél-egy napra vízzel teli vödörbe állítani, hogy a szállítás során elvesztett nedvességet pótoljuk.

Az ültető gödör legalább a gyökérzet két-háromszorosa legyen, amit célszerű istállótrágyával megszórni és a földdel elkeverni beültetés előtt. Valamint jól be is kell locsolni a gödröt, majd a csemeték elültetése után, szintén alaposan meg kell öntözni.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeder

Vissza a kategória cikkeihez