Szeder termesztése

A szeder termesztése ősszel vagy tavasszal történhet. Hazánkban elsősorban Pest, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak nagyobb szeder termőterületek. Ültetése és fajta kiválasztása előtt érdemes átgondolni az alábbiakat:

• mi a felhasználás célja
• értékesíteni is szeretnénk-e, vagy csak a család éves szükségletét biztosítani ezáltal
• mikor legyen betakarítva a termés korábban, később

Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét. Érdemes a csemetéket hiteles forrásból vásárolni, lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak.

A szeder fajták között megkülönböztethetünk:

• korai
• középkorai
• kései

Szeder termesztése

A szeder ültetésére a legalkalmasabb az őszi időszak.  A szeder a jó vízelvezetésű, tápanyagdús, humuszos talajt kedveli.  De szinte bárhol termeszthető hazánkban, ahol nem nagyon homokos a talaj. De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

Talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

A szeder a kissé savanyú talajokat kedveli, a meszes talajban nem fejlődik jól.

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Ha nem elég tápanyagdús, akkor adjunk hozzá szerves anyagokat, különböző értékes tápanyagokat.

A szeder a magas szerves és ásványi anyag tartalmú talajban fejlődik igazán jól. Kiültetés előtt érdemes előkészíteni a földjét.

Szeder gondozása

A szeder gondozása több odafigyelést igényel. Vízigényes növény, így érdemes gondoskodni az öntözéséről főleg a nyári nagy melegben. Mivel jellemző rá a gyomosodás, így szükséges a gyommentesítése is. Ebben – és a talaj vízmegtartásában is – fontos szerep jut a mulcsozásnak, talajtakarásnak. A hosszúra nőtt vesszőket is szükséges időnként megmetszeni. Mivel pedig indái mindenfelé nőnek, szükséges támrendszerről is gondoskodni.

A tüskétlen szeder ültetése és gondozása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeder

Vissza a kategória cikkeihez